A tudásátadás intenzív formáját jelentik szemináriumaink és konferenciáink, amelyek a gazdaság és menedzsment témájú köteteinkre, tematikus weboldalainkra, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai kiadványainkra épülnek. Célunk, hogy ezek túlmutassanak a hagyományos gazdasági megközelítéseken, új ötleteket, kitörési pontokat és megoldási javaslatokat nyújtsanak minden részvevő számára.
"Szép gondolat ez a growth hacking, de ez is csak B2C-ben működik, ugye?" – Merül fel a kérdés a B2B-marketingesekben, ha erről a módszerről hallanak. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól! A growth hacking ugyanis nem egy taktika, hanem egyfajta hozzáállás. Mint ilyen, sem B2C, sem B2B – sokkal inkább H2H (human to human). Dr. Kádas Péter írása.
Nyolcadszor szervezett tábort tehetséges roma gyerekeknek a Polgár Alapítvány, több közülük a közösségi oldalakon is megvillant.
A különböző generációk eltérő magatartását nap mint nap tapasztaljuk, a generációk közötti hasonlóságok és különbségek megértésre pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a hétköznapokban is. Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, melynek tagjai néhány éven belül átírhatják többek között a munkakeresés vagy a munkavégzés játékszabályait is – dr. Guld Ádám írása.
A Facebook marketing a legelterjedtebb marketing eszköz itthon a Google Adwords mellett, melyet mind az egyszemélyes vállalkozások, mind pedig a multik kellő buzgósággal alkalmaznak. Ugyanakkor, számos esetben sok olyan apró hibát vétenek, melyeknek hatása összeadódik és jelentősen tudják rontani a Facebook hirdetés hatékonyságát – Farkas Zsolt írása.
Bárki, akinek van egy megosztásra érdemes gondolata, képes hatásos előadást tartani. Mert egy előadó esetében egyetlen dolog számít igazán – és ez nem a magabiztosság, a színpadi jelenlét vagy az ékesszólás, hanem az, hogy legyen érdemi mondanivalója. Részlet Chris Anderson Így készülnek a TED-előadások című könyvéből.
Sok időt, pénzt és energiát fektetünk az ideális otthonunk megtalálásába, a lakásunk, a házunk karbantartására, hiszen fontos számunkra, hogy az egész napos távollét után jól érezzük magunkat. De mennyit törődünk azzal a hellyel, ahol a napunk nagy részét töltjük? Ha a munkahelyünkön már hétfőn reggel a pénteket várjuk, egyszerűen csak több pihenésre van szükségünk, vagy ennyi már nem lesz elég, mert a kiégés tüneteit mutatjuk? – Geszvein Erika szakpszichológus írása.
Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.
Mi a közös egy vállalkozás vezetőjében, egy multinacionális környezetben dolgozó alkalmazottban, egy kimerült kisgyermekes édesanyában és egy éjszakai ügyeletet vállaló orvosban? Nem csak az, hogy mind sokat dolgoznak, és az életük néha pusztán a napok egymásutánjának túlélése, de az is, hogy mind egyensúlyoznak a munkán kívüli szerepeik között, mert amellett, hogy dolgoznak anyák, apák, barátok, feleségek vagy férjek is az ezekkel járó feladatokkal együtt. Ha munka közben legszívesebben otthon lennénk, amikor pedig hazaértünk, az agyunk még a munkahelyi dolgokon jár, valójában sehol sem tudjuk a jelenlét boldogságát megélni – Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus írása.
„Az addikció legtöbbször öngyógyítás vagy inkább menekülés. Legyen szó bármilyen függőségről, minden esetben igaz, hogy a megküzdési repertoár egy kényszeressé váló viselkedés ismétlődő mintázatává silányul. Mi hát a megoldás? Hogyan érhetünk el tudatmódosulást, tudattágítást addiktívvá váló életstílus nélkül? Az egyik lehetséges út a mindfulness-meditáció” – Dr. Kapitány-Fövény Máté írása.
Az internet robbanásszerűen hódította meg a világot és hozta magával az egyre demokratikusabb és gyorsabb információelérést is. A vevő passzív befogadóból, aktív résztvevője lett a kereskedelmi folyamatoknak: keres, kérdez, tájékozódik, elképzel, megtervez, és persze vásárol. A termelés, elosztás és információ kora után eljött a vásárlók kora, ahol értékesítőnek a legfőbb konkurenciát maga a potenciális ügyfél jelenti. De vajon ez azt is jelenti, hogy nincs többé szükség az értékesítőkre? Aligha. Sőt! - Koncz Csaba írása.
Friss statisztikák szerint, egy amerikai irodai dolgozó átlagban 121 emailt kap naponta és az átlagos kinyitási arány 34%. Ebben az áradatban könnyen elveszhet a mi értékesítési vagy kapcsolat felvétel céljából írott emailünk. Miként érhetjük el azt, hogy megkereséseink mégis célba érjenek?– Horváth Gábor írása.
Az emberek viselkedésére, öltözködésére és fogyasztási szokásaira mindig is hatással voltak a sztárok. A 20. század második felében színházi előadásokból, filmekből, sorozatokból és zenei videoklipekből kerültek ki a hírességek, így példaképeink rendszerint színészek és zenészek voltak. Az elmúlt másfél évtized azonban gyökeres változást hozott – Farkas Dániel, a StarNetwork divízióvezetőjének írása.
Az világháló megjelenésével egy új közösség tagjai lettünk - az internetet használók közösségéé. Ebbe a közösségbe született aztán bele a Google, amivel új fogalmakat alkottunk az információ keresésére. Ennek megfelelően pedig vásárlási szokásaink is gyökeresen eltérnek a '90-es évek rutinjától. Ma már minden vásárlás első lépcsője az internet. Éppen emiatt mondta Koka Sexton amerikai véleményvezér hogy "a láthatóság = a lehetőség". – Bodnár Ákos, a Socialselling.hu alapítójának írása.
Lényegében egyik felhasználó sem a lenyűgöző designért vagy funkciókért jön a weboldalunkra. Talán ezek a tényezők felkeltik a figyelmüket, de elsősorban magáért tartalomért érkeznek, majd térnek vissza újra és újra. A felhasználói élmény és a tartalom-stratégia első ránézésre távoli területek, valójában mégis kéz a kézben járnak az előbbi cél érdekében - Boros Norbert írása.
Az extra teljesítményhez extra lelkiállapot kell. A vezető dolga pedig az, hogy ezt a lelkiállapotot létrehozza.
Sztorikra márpedig szükség van! Milyen egy jó történet és miként lehet word-of-mouth marketingstratégiánk alapköve? Miért fontos, hogy ne csak sikereinket, de félelmeinket és hibáinkat is elmondjuk üzleti partnereinknek, vásárlóinknak? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbi írásban.
Munkáltatóként és HR-szakemberként egyaránt fontos, hogy olyan embereket válasszunk ki egy új team építésekor (vagy egy már meglévő megújításakor), akik képesek egy közös célért küzdeni: megvan bennük a csapatszellem. De hogyan deríthetjük ki, a jelöltek melyikéből válhat a legjobb csapattag? – Horváth Gábor írása.
A HVG Marketing és technológia konferenciájának néhány előadóját kérdeztük legnagyobb szakmai kihívásaikról, az utóbbi idők legjobb UX-élményéről és arról, hogy mennyire őrzik szigorúan személyes adataikat.
Az adatok elemzése versenyelőnyt jelent, az IT-büdzsék áramlása a marketing felé tart, adatvédelmi szempontból pedig óriási különbség van felhő és felhő között. Grósz Judittal, a Microsoft marketing- és operatív igazgatójával a digitális világról és a vele járó változásokról beszélgettünk.
Miként lehet a marketing, az IT-szektor és az adatvédelmi szakértők szoros együttműködése sikeres üzleti stratégiánk kulcsa? – Benkő Lívia kommunikációs tanácsadó írása.